LOVASTERÁPIA

A lovasterápia több ágát különböztetjük meg, attól függően, hogy milyen problémája van a gyermeknek.

A hippoterápia mozgásszervi rendellenességek, tartás és mozgási funkciók hibája esetén használatos terápiás eljárás. A gyógyító hatása abban rejlik, hogy a ló háromdimenziós mozgása nagyban hasonlít az emberi mozgáshoz, így olyan tartási és egyensúlyreakciókat vált ki a lovasból, amelyek egészséges járás esetén automatikusan kiváltódnak. A központi idegrendszer így megkapja azokat az ingereket, amelyek járáskor alakulnának ki. Az így keletkezett érzékleti és mozgásos hatások segítik a megfelelő izomtónus kialakulását, az egyenes testtartás és az optimális mozgásminták létrejöttét.

Gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna fejlesztő, nevelő célzatú terápiás eljárás. Értelmi fogyatékosoknak, tanulási és/vagy viselkedészavarral, kommunikációs illetve pszichés problémákkal küzdő gyerekeknek és felnőtteknek ajánlják. A lovaglás mellett megtanulnak a ló hátán különböző gyakorlatokat végezni, valamint a ló ápolását, ami növeli a gyerekek felelősségtudatát, kötelességtudatát, és fejleszti szociális érzékét.

Parasport a sérült emberek sportja. A lovaglást különböző fogyatékossággal élő emberek is képesek elsajátítani

A GYÓGYPEDAGÓGIAI LOVAGLÁS ÉS VOLTIZSÁLÁS

I. A gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás célja, feladata, és alapelvei

A gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás célja a tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, autista, részképesség problémákkal küzdő, látás-, és hallássérült, /esetenként mozgássérült/, magatartászavaros, hyperaktív, valamint beszéd problémákkal küzdő, esetleg inadaptált gyerekek és fiatalok fogyatékosság specifikus fejlesztése egyénileg, vagy csoportosan a ló, a lovaglás, a lovardai tevékenységek és környezet által.

A lovaglási helyzetek összetettsége rendkívüli és hatékony lehetőségeket jelent önálló terápiaként ill. egyéb terápiák kiegészítéseként.

Konkrét célok, feladatok:

- A megelőzés, a gyógyítás, a képességfejlesztés, a nevelés, valamint az   életminőség javítása.

- A legkülönfélébb hátrányok csökkentése, kompenzációja

- A sérült, vagy nem megfelelően fejlett pszichés funkciók / érzékelés,   észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás/ fejlesztése.

- Motoros funkciók fejlesztése: nagy mozgások, finommozgások   koordinációja, helytelen mozgások korrekciója, adekvát mozgások   kialakítása, tartási hibák csökkentése, egyensúlyérzék, ütem- ritmusérzék   fejlesztése.

- Az érzelmi-, akarati élet, a viselkedés, a magatartás, a cselekvés pozitív   irányú befolyásolása.

- A szocializáció elősegítése, a társadalomba való beilleszkedés   hatékonyabbá tétele.

- Az állattal, a társakkal, a környezettel való kapcsolatteremtés   képességének fejlesztése.

- A kommunikációs készségek fejlesztése.

- Szenzoros integráció tréningje.

- A testtudat és a térérzékelés fejlesztése.

- A tér és időbeli tájékozódás fejlesztése.

- Önállóságra való nevelés.

- Fegyelem, kitartás céltudatosság, felelősségérzet, a kötelességtudat   kialakítása.

- A bátorság, a gyorsaság, az ügyesség, az erőnlét növelése.

- Segítségadás, önzetlenség, a szeretet, a tapintat megtapasztalása.

- Sikerélmények elérése, örömszerzés.

- A szabadidő kellemes és hasznos eltöltése.

- Új ismeretek szerzése a lóról, a ló környezetéről, életmódjáról, gondozási körülményeiről.

- Személyiség fejlesztése, önmaguk megismerése.

A gyógypedagógiai lovaglás és voltizsálás számos olyan elemet tartalmaz, mely lehetővé teszi a "lovasok" komplex fejlesztését egy olyan területen, ahol a ló nem eszköz, hanem egy aktív cselekvő társ.

A) Érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás és kommunikáció fejlesztése

A lovagoltatás során a különböző érzékszervek, analizátorok a külső és belső érzékelés állandó, folyamatosan változó hatások alatt állnak. Az állandó ritmusos mozgás hatást gyakorol a taktilis, kinesztetikus érzékelés alakulására, fejlődésére. A játékok, gyakorlatok során vizuális és akusztikus észlelésük, érzékelésük differenciáltabbá tehető. A komplex feladatok lépéseinek helyes sorrendjének megtanulása, gyakorlása révén a szerialitás fejleszthető.

A lovaglással összefüggő új térátélés élménye, valamint a mozgó lóhoz való folyamatos alkalmazkodás segíti a pszichés és kognitív funkcióikban károsodott gyerekek figyelmének fejlődését, általuk fokozható a figyelmük tartóssága, terjedelme. A lovaglás során végzett gyakorlatok fejlesztik megfigyelő képességüket, növelik emlékezeti teljesítményeiket.

Maga a lovaglási helyzet megkívánja a lovastól, hogy a ló mozgása közben cselekedjen, és ehhez képest gondolkodjon is. A lovaglás során megvalósuló folyamatos mozgás cselekvésvezérléshez igazodó gondolkodási reakciót igényel. A gondolkodási reakció gyorsasága befolyásolható a ló jármódjának, mozgásgyorsaságának, a lovaglási területnek - valamint az ehhez kapcsolt cselekvéseknek együttes - megváltoztatásával. Az önálló lovaglási helyzetek az analógiás és a problémamegoldó gondolkodást egyaránt fejlesztik. A gondolkodással szoros összefüggésben van a beszéd. A lovaglás nagyon jó lehetőséget kínál a kommunikáció fejlesztésére is. A szóbeli utasítások, a bemutatással egybekötött magyarázatok a beszéd megértést, a passzív és az aktív szókincs gyarapodását egyaránt segítik. A gyerekek gyakran szavakkal is kísérik a gyakorlatokat ez lehetővé, teszi a feladatok könnyebb bevésését, elősegíti a beszédkésztetést, a beszédkedvet. A lovon ülve egyébként is sokkal oldottabbak, közlékenyebbek, szeretnek beszélni a lóhoz. Emellett a foglakozás vezetőjével, a segítőkkel és a társakkal is kommunikálni kell. Különösen az autista, vagy autisztikus személyiségvonásokkal rendelkező gyerekek esetében van fontos szerepe a kommunikáció fejlesztésének. Ezt még elősegíthetik kis dalok, vagy mondókák ill. a zenével kísért, vagy zenére történő lovaglás is. A terápiás foglalkozások során lehetőség van új ismeretek szerzésére a ló tartásával, gondozásával, ápolásával kapcsolatban. (szerszámozása, felépítése, testrészei, táplálkozása, patkolása)

B/ Motoros és orientációs képességek fejlesztése

A lovaglás körülményeinél fogva alkalmas a korábban elsajátított mozgássémák javítására, finomítására valamint az új helyzethez igazodó mozgások megtanítására. Mindez nagyfokú figyelmet és koncentrációt igényel a lovasoktól. Önmagában már a ló mozgása is hat a lovas mozdulataira. A lovaglás fejleszti a mozgáskoordinációt, az egyensúlyérzéket, téri orientációt. A lovon való helyes ülés kialakítása csökkenti a sérült lovasok tartáshibáit. A játékos gyakorlatok és feladatok segítik nagy-és finommozgásaik összerendezettségét. A ló ritmusos mozgása, a zenével kísért lovaglás fejleszti a gyerekek ritmusérzékét.

A motoros és orientációs képességek fejlesztésének területei:

1. Testkép, testfogalom kialakítása
2. Egyensúlyérzékelés fejlesztése
3. Téri tájékozódás fejlesztése
4. Mozgáskoordináció fejlesztése: a két testfél mozgásának összehangolása,
    illetve nagy és finommozgások összerendezése

C/ Érzelmi állapot, akarati- cselekvési képességek befolyásolása

A lovagoltatás során a résztvevőknek sok lehetőségük van a különféle érzelmeik kinyilvánítására. Ebben természetesen vannak magukkal hozott pozitív és negatív elemek. Célunk lehet az utóbbiak lehetőség szerinti megváltoztatása és a pozitív érzelmek megerősítése. A lovaglás sikeres megvalósításához kapcsolódó követelmény az akarati tulajdonságok kialakítása, formálása. Bátorság, kitartás, céltudatosság és helyes önértékelés nélkül nincs mérhető eredmény. Ezek a tulajdonságok ugyanakkor szorosan összefüggnek a cselekvéssel és annak eredményességével. Egy-egy feladat sikeres végrehajtása a gyerekeket örömmel tölti el. A lovaglás során számos dicséretet, pozitív megerősítést kapnak. Mindez fokozza önbizalmukat, segíti a pozitív önértékelés és énkép kialakulását. A lovaglás hatására a gyerekek magatartása és személyisége pozitívan változik. Maga a lovaglási helyzet, a lóval való foglalkozás, a ló gondozása lehetővé teszi a feszültségek, a szorongás oldódását, a szeretet kimutatását, a felelősség kialakulását egy másik élőlény iránt. A lovaglás során a gyerekeknek meg kell tanulniuk bizonyos biztonsági és egyéb szabályokat, valamint ezek betartását is. Meg kell tanulniuk a különböző helyzetekhez alkalmazkodni, a körülményeknek megfelelően adekvátan viselkedni, cselekedni. Ezáltal fokozható kitartásuk, feladat- és szabálytudatuk. A lóval való közös munka olyan motiváló erő, hogy gyakran a foglalkozások során nincs is szükség más motiváló tényezőre, sőt gyakran ez a hatása kihasználható a gyerekek életének egyéb területein is. Az érzelmi nevelésre és a magatartási zavarok csökkentésére a terapeuta egyéni példaadása által is lehetőség van.

D/ Szocializáció elősegítése

A lovaglás elképzelhetetlen a másik fél figyelembevétele nélkül. Legyen szó akár a lóról, akár a többi társról, vagy a lovardai környezet egyéb szereplőiről. A lovaglási környezet sok olyan elemet tartalmaz követelményeiben, amelyek a szocializálódást spontán, vagy szervezett módon segítik elő. Értékes segítséget jelenthet ebben a tekintetben a lóval, lovaglással való érzelmi motiváltság. A foglalkozások során a gyerekek megtanulnak együttműködni egymással, segíteni a társaknak. A lovaglás fejleszti az önállóságot, az aktivitást, a foglalkozásokon alkalmazott játékok fokozzák a találékonyságot, a problémamegoldást. A lovardai környezet gazdag ingerforrást nyújt a gyerekeknek, rengeteg élményszerzési lehetőséget biztosít számukra.

VISSZA A TETEJÉRE